Mennyire bízunk a médiában?

Mennyire bízunk meg a sajtóban és mennyire az általunk fogyasztott médiában? És miben jobban? A social médiában, a kereső motorok által talált hírekben, vagy a kedvenc lapunkban?

Egy hentes, akinek az áruja 70 százalékban romlott, de minimum annak tűnik, alighanem szélsebesen lehúzhatja a rolót, s ráadásul jelentős büntetésre számíthat a felügyelő hatóságtól. Amikor egy iparágban nem bíznak meg a fogyasztók, nagy a baj. Amikor az ügyfelek 71 százaléka nem tekinti hitelesnek a portékát, akkor nagyon nagy.  

Amikor az olvasók, hír fogyasztók nem hisznek a sajtónak, akkor dettó. A PR és a sajtó léte elválaszthatatlan egymástól.

A magyar média híreiben összességében a megkérdezettek 29 százaléka bízik meg, vagyis 71 százalék nem – és ez sokkal magasabb érték, mint az átlagos bizalmatlanság, derül ki a Reuters Institute és a YouGov kutatásából.

Ennél kicsit árnyaltabb, pozitívabb/negatívabb (?) képet mutat az, hogy a Magyarországon megkérdezettek 52 százaléka megbízik azokban a hírekben, amelyeket fogyasztani szokott. Persze ez az 52%-os bizalom azt mutatja, hogy majdnem minden második hírfogyasztó abban a médiában sem bízik meg, amelyiket ő maga fogyaszt (kedvel?). Viszont ez világ jelenség, s talán nem is baj, legyünk kritikusak a barátainkkal, kedvenc médiáinkkal szemben is!

Bizalom a hírekben – úgy általában, s amit olvasunk

A 37 ország 74 ezer online hírfogyasztójának megkérdezésével készült „Digital News Report 2018” szerint a mi általános 29%-unk az egyik legalacsonyabb bizalmi index, ennél csak Dél-Koreában és Görögországban rosszabb a helyzet, Szlovákiában pedig hasonló. A 37 országban az index átlaga 44%, ami azért jóval jobb, ha a jótól talán messze is van.

Mivel a néhány hete megjelent anyag nem kapott túlzott figyelmet a hazai médiában – vagy legalábbis én nem nagyon találkoztam vele -, talán érdemes egy kicsit elmélyedni benne, úgyis, mint egykori újságírónak, hír-zabálónak, pr-esnek. A PR és a sajtó elválaszthatatlan egymástól, így talán ez az a pillanat, amikor a sajtónak lenne szüksége egy kis PR támogatásra, egy csipetnyi reputáció javításra…

“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – ha így mondta Churchill, vagy más….

Értelemszerű, hogy mindenki jobban bízik a saját maga által fogyasztott hírekben – hiszen nyilván ezért fogyasztja, választja pont ezeket – egy kivétel van e tekintetben, Brazília, ahol a nagy átlag 52%, míg a „a fogyasztott” átlag 51%.

(Talán még Neymar sem hiszi el, hogy mindig bántották?)

 „Érdekesség” viszont, hogy Mi magyarok az általunk fogyasztott média híreiben 52%-ban bízunk meg – kis mértékben, de az átlagnál (51%) jobban.

Szakadék, hasadék

Talán ennél is érdekesebb/szomorúbb, de a magyar (média) helyzetet mindenképpen jobban bemutató összevetés, hogy mindezen mutatók alapján Magyarországon a legnagyobb a szakadék a média iránti általános bizalomban és az „általunk” fogyasztott média megítélésében.

23 százalékpont

Az átlagos különbség 7 százalék pont, míg nálunk – messze-messze megelőzve minden vizsgált országot – 23 százalékpont ez a különbség, avagy szakadék. A sorban itt Írország következik 17%-ponttal, majd Szlovákia 16%-ponttal, de (sajnos) igen nagy a magyar fölény.

Social media

Általános jelenség, hogy a social media híreiben – vagyis amit kínál nekünk – kevésbé bízunk meg, mint a sajtóban. Minden országban nagyobb a bizalom a sajtó iránt, igen, még nálunk is. Magyarországon a sajtó híreit átlagosan 29%-ban tekintjünk hitelesnek, míg a social mediaban olvasottakat csak 27%-ban.

Ugyanakkor amíg  nálunk a különbség mindössze 2%-pont a sajtó javára, addig az átlagos eltérés 21%-pontos, vagyis Magyarországon áll a legközelebb egymáshoz a média és a social média hitelességébe vetett bizalom. Ez lehet jó hír lehet a magyar Facebooknak, de sokkal kevésbé a magyar sajtónak.

Ami a social médiába vetett bizalmat illeti, a mi 27%-os értékünk az átlag (23%) feletti. Ami viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó hír. (Lásd, média tudatosság)

Ez a bizalmi index a legalacsonyabb Dániában és az Egyesült Királyságban (12%), valamint az USA-ban (13%) – na ez már elég rossz hír a Facebooknak (is).  A másik végpont Mexikó, ahol a social média híreit 40%-ban hitelesnek tartják, igaz ott a teljes sajtó bizalmi indexe 49%-os, a fogyasztott médiáé pedig 53%-os.

Foci VB kiemelés – mert foci VB van

Túl sok következtetést ebből levonni erős túlzás lenne,  de nézzük, mit mutat a kép a 4 VB elődöntős (Anglia, helyett az Egyesült Királyság) hazájában:

Hazai pályán

Mit olvastunk legalább három vagy több napon, és a „múlt héten”.

Online:

Nyomtatott sajtó, TV, rádió:

Melyik márkában bízunk és mennyire?

Egyebek

Számos egyéb érdekességet is kínál a YouGov által készített felmérés. Lehet szűrni nemek és korosztályok, avagy platformok (okostelefon, számítógép, tablet) alapján, de azt is láthatjuk, hogy honnan tájékozódunk leginkább.

Vagyis nálunk átlag feletti az online és a social aránya, viszont elmarad attól a TV és a rádió, de különösen a nyomtatott sajtó. A kutatás szerint átlagosan 34%-ban tekinti a világ hitelesnek a kereső motorok által keresett/talált híreket – nálunk ez a mutató 41%-on áll és azért az is elég érdekes, hogy nálunk eszerint a találati lista hírei hitelesebbek a sajtó egészénél…

És egy nagyobb táblázat, kicsit másképp, mint az eredeti anyagban – böngészgetni, nézegetni:

Márton György

TKP Consulting

Megosztás